Kérdése van? Bátran hívjon minket! +36 20 2527902
   

Tudástér

Aranyvessző

Aranyvessző

Az Aranyvessző népi elnevezései:

Az aranyvesszőt számos különböző néven ismerik a népi gyógyászatban, többek között aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos istápfű, valamint aranyvessző néven is emlegetik.

 

Az Aranyvesszőfű ismertetése:

Az aranyvessző (Solidago) a Fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó virágzó növényfaj. A napraforgókhoz és a margarétákhoz hasonlóan, az aranyvessző is e család jellegzetes tagja. Az aranyvesszők mintegy 100 faja őshonos Észak-Amerikában, bár néhány fajuk megtalálható Európában és Ázsiában is.

Ezek a növények főként szárazföldi területeken, mezőkön, réteken, útszéleken és erdőszéleken élnek. Legismertebb jellemzőjük a sárga, aranyszínű virágfejek, amelyek sűrű, ecsetszerű halmazokban nőnek a növény tetején. A virágok nyáron és ősszel nyílnak, és vonzzák a méheket, pillangókat és más beporzókat.

Az aranyvesszők méretük, alakjuk és virágzatuk tekintetében változatosak, attól függően, hogy melyik fajhoz tartoznak. Általában magasabb, karcsú növények, de léteznek alacsonyabb, tömöttebb fajták is. Leveleik általában hosszúkásak és élesek.

Az Aranyvessző gyógyászati felhasználása:

A közönséges aranyvessző legismertebb a vizelethajtó hatásáról, amelyet főként flavonoidjainak, de szaponin- és illóolaj-tartalmának is köszönhet. Emellett gyenge görcsoldó, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik. Gyógynövényként a húgyutak gyulladásos megbetegedéseinek, húgykő- és vesehomok problémák kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.

Tea készítése: Egy csésze teához 1-2 teáskanálnyi aranyvesszőfüvet forrásban lévő vízzel leöntünk, majd negyedóra múlva leszűrjük. Napi 2-3 alkalommal, étkezések között egy csészényi tea fogyasztása javasolt. Jó vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatású, alkalmas hólyaghurut és vesehomok problémák kezelésére, valamint magas vérnyomás és reuma esetén is alkalmazható.

Fontos tudnivaló: Idült vesegyulladás esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mielőtt aranyvesszőt vagy aranyvesszőből készült készítményt használunk. Tilos szív- és veseproblémák által létrejött ödéma esetén alkalmazni.

Forrázat készítése: 1,5-3 gramm virágos hajtáscsúcsot kell tenni egy csésze forrásban lévő vízbe, majd 10-15 percig áztatni, végül leszűrni. Napi 3-5 csészével fogyasztandó húgyúti gyulladásra, vesekőre és csökkent veseműködés esetén.

Főzet készítése: 1,5-3 gramm virágos hajtást egy csésze hideg vízbe kell tenni, majd felforralni és leszűrni. Ezt is napi 3-5 csészével kell fogyasztani húgyúti gyulladás esetén.

Borogatás készítése: 50 gramm növényt 1 liter forrásban lévő vízbe kell tenni, majd 2 percig forralni. Az elkészült főzetbe egy ruhát kell mártani, és azzal kell naponta kétszer borogatni a sebeket.

Az Aranyvessző hatóanyagai:

Az aranyvesszőfű triterpén szaponinokat, flavonoidokat, illóolajat és fahéjsav származékokat tartalmaz.

Az Aranyvessző gyógynövény gyűjtése:

Gyógyászati célokra a növény szárának virágos részét hasznosítják, amelynek gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik. A gyűjtést a virágzás megkezdésekor kell elkezdeni, mert leszedve a virágzat még tovább fejlődik.